Egy hajlított szögelem külső szárhosszai 40 mm és 30 mm legyenek. Milyen hosszú legyen a lemez hajlítás előtt? A külső méretek összege, 70 mm, túl hosszú, mert az ívben az anyag belül összenyomódik, kívül megnyúlik. A helyes szabási hosszt kiterített hossznak nevezik, és a semleges szál segítségével határozod meg.
A semleges szál
Hajlításkor a lemezben van egy réteg, amely sem nem rövidül, sem nem nyúlik meg: a semleges szál. Ennek hossza az alkatrész kiterített hossza. Nagy sugaraknál a lemez közepén fekszik. Kis sugaraknál a belső oldal felé tolódik. Ezt veszi figyelembe a k korrekciós tényező:
- r belső sugár mm-ben, s lemezvastagság mm-ben
- k korrekciós tényező (a semleges szál helyzete)
- rn a semleges szál sugara mm-ben
Kiterített hossz 90°-os hajlításhoz
Minden egyenes szakasz a külső méret, mínusz a belső sugár és a lemezvastagság. Ehhez jön még a semleges szál negyedköríve:
Példa
Egy 2 mm-es acéllemezből készült szögelem 4 mm-es belső sugárral, 40 mm és 30 mm külső méretekkel.
rs = 42 = 2 → k = 0,65 + 0,5 · lg 2 ≈ 0,80
rn = 4 mm + 2 mm2 · 0,80 = 4,80 mm
L = (40 − 6) mm + (30 − 6) mm + π2 · 4,80 mm ≈ 34 mm + 24 mm + 7,54 mm = 65,54 mm
A szabási hossz 65,5 mm. Az ív közepére eső hajlítási vonal a 40 mm-es szár élétől 37,8 mm-re van.
Számolás korrekciós értékkel
A műhelyben gyakran egyszerűbben számolnak: a külső méretek összegéből hajlítási helyenként levonnak egy v korrekciós értéket. A korrekciós érték éppen a két számítási mód közötti különbség. A példában ez 70 mm − 65,54 mm = 4,46 mm.
A korrekciós értékeket a szokásos sugarakra és vastagságokra táblázatokban találod. Bármilyen más sugárra, belső méretekre vagy 90° feletti szögekre magad számolod ki őket a semleges szál segítségével.
Legkisebb hajlítási sugár és visszarugózás
Ha túl kis sugárral hajlítasz, a lemez a külső oldalon megreped. Ezért minden anyagnak van egy legkisebb hajlítási sugara, amely a lemezvastagsággal együtt nő. Ha a hajlítási él párhuzamos a hengerlési iránnyal, nagyobb sugár kell, mint arra merőlegesen.
Hajlítás után a lemez kicsit visszarugózik, a szög ismét kissé kinyílik. Hogy mennyire, az az anyagtól, a sugártól és a vastagságtól függ. A szilárdabb anyagok és a nagyobb sugarak erősebben rugóznak vissza. Ezért kissé túlhajlítasz, és az első darabon utánaméred.
Tipikus hibák
- A külső méretek egyszerű összeadása: A kiszabott darab így a korrekciós értékkel hosszabb lesz a kelleténél.
- Belső és külső méretek keverése: Ha egy szár belül van méretezve, ott csak r-t vonsz le, nem r + s-t.
- A semleges szálat mindig középre feltételezve: Kis sugaraknál a kiszabott darab így túl hosszú lesz. A példában 65,54 mm helyett 65,85 mm lenne.
- Hajlítási szög és nyílásszög összekeverése: Egy 120°-os nyílásszögű alkatrészt csak 60°-kal kell meghajlítani.
- A korrekciós érték előjele: Ha a táblázatban v pozitív számként szerepel, le kell vonni, nem hozzáadni.
- Figyelmen kívül hagyott hengerlési irány: Ha a hajlítási él párhuzamos a hengerlési iránnyal, a lemez már olyan sugaraknál is megreped, amelyek arra merőlegesen még működnek.
Gyakori kérdések
Miért hívják „kiterített hossznak”?
Mert ez az a hossz, amely az alkatrésznek akkor lenne, ha teljesen kiegyenesítenéd – vagyis a kiszabott darab hossza.
Több hajlításra is érvényes a számítás?
Igen. Összeadod az összes egyenes szakaszt és az összes ívet. Korrekciós értékkel számolva minden hajlítási helyre levonsz egy v-t.