Nem minden rajzi méretnek van saját tűrése. Ha a szövegmezőben „ISO 2768-mK” áll, minden tűrés nélküli méretre általános tűrés vonatkozik. Itt megtudod, mit jelentenek a betűk, hogyan olvasd a táblázatot, és valójában mekkora eltérés megengedett egy méretnél.
Az ISO 2768-mK jelölés szétbontva
A jelölés két részből áll, amelyek a szabvány két különböző részéhez tartoznak:
- Kisbetű (f, m, c, v) – tűrésosztály hosszméretekre, lekerekítésekre, élletörésekre és szögekre az ISO 2768-1 szerint. Az osztályok a finomtól (f) a közepesen (m) és a durván (c) át a nagyon durváig (v) terjednek.
- Nagybetű (H, K, L) – tűrésosztály az alakra és a helyzetre az ISO 2768-2 szerint, tehát például egyenességre, síklapúságra és merőlegességre.
Az „mK” tehát azt jelenti: a méretek a közepes osztályban, az alak és a helyzet a K osztályban. A műhelyben az m a leggyakoribb osztály.
Határeltérések hosszméretekre
A megengedett eltérés az osztálytól és a névleges mérettől függ. A tartományok „… felett … -ig bezárólag” értendők.
| Névleges méret mm-ben | f (finom) | m (közepes) | c (durva) | v (nagyon durva) |
|---|---|---|---|---|
| 0,5-től 3-ig | ±0,05 | ±0,1 | ±0,2 | – |
| 3 felett 6-ig | ±0,05 | ±0,1 | ±0,3 | ±0,5 |
| 6 felett 30-ig | ±0,1 | ±0,2 | ±0,5 | ±1 |
| 30 felett 120-ig | ±0,15 | ±0,3 | ±0,8 | ±1,5 |
| 120 felett 400-ig | ±0,2 | ±0,5 | ±1,2 | ±2,5 |
| 400 felett 1000-ig | ±0,3 | ±0,8 | ±2 | ±4 |
| 1000 felett 2000-ig | ±0,5 | ±1,2 | ±3 | ±6 |
| 2000 felett 4000-ig | – | ±2 | ±4 | ±8 |
Eltérések mm-ben.
Lekerekítések, élletörések és szögek
A lekerekítési sugarakra és az élletörések magasságára külön, durvább táblázat vonatkozik:
| Névleges méret mm-ben | f és m | c és v |
|---|---|---|
| 0,5-től 3-ig | ±0,2 | ±0,4 |
| 3 felett 6-ig | ±0,5 | ±1 |
| 6 felett | ±1 | ±2 |
Szögeknél a rövidebb szár hossza a döntő:
| rövidebb szár mm-ben | f és m | c | v |
|---|---|---|---|
| 10-ig | ±1° | ±1° 30′ | ±3° |
| 10 felett 50-ig | ±30′ | ±1° | ±2° |
| 50 felett 120-ig | ±20′ | ±30′ | ±1° |
| 120 felett 400-ig | ±10′ | ±15′ | ±30′ |
| 400 felett | ±5′ | ±10′ | ±20′ |
Példa
A rajzon „ISO 2768-mK” áll, és három tűrés nélküli méret szerepel. Milyen értékek megengedettek?
| Méret | Tartomány | Eltérés | megengedett |
|---|---|---|---|
| Hossz 116 mm | 30 felett 120-ig | ±0,3 mm | 115,7-től 116,3 mm-ig |
| Lekerekítés R5 | 3 felett 6-ig | ±0,5 mm | R4,5-től R5,5-ig |
| Szög 90°, rövidebb szár 40 mm | 10 felett 50-ig | ±30′ | 89° 30′-től 90° 30′-ig |
Tipikus hibák
- Az „mK” egyetlen osztályként olvasva: A kisbetű a méretekre, a nagybetű az alakra és a helyzetre vonatkozik. Ez két külön táblázat.
- Általános tűrés alkalmazása tűrésezett méretre: Ha egy méretnek saját tűrése vagy illesztése van, csak az érvényes.
- Összekevert tartományhatár: A 30 mm-es méret még a 6 felett 30-ig tartományba tartozik, minden e feletti méret már a következőbe.
- Szögnél a hosszabb szárat vették alapul: Mindig a rövidebb a mérvadó.
- Lekerekítések meghatározása a hossztáblázattal: A sugarakra és az élletörésekre külön táblázat vonatkozik, nagyobb értékekkel.
Gyakori kérdések
Érvényes még az ISO 2768?
A méretekre vonatkozó 1. rész nagyon sok rajzon szerepel, és továbbra is használatos. Az alakra és helyzetre vonatkozó 2. részt visszavonták, de a meglévő rajzokon, amelyeken meg van adva, továbbra is érvényes. Utódja nemzetközileg az ISO 22081, Németországban a DIN 2769, mindkettő saját osztályokkal. A Gesello ismeri az ISO 2768-at és a DIN 2769-et.
Ki határozza meg az osztályt?
A tervező. Úgy választja meg az osztályt, hogy az alkatrészek működjenek, és mégis gazdaságosan gyárthatók legyenek. A műhelyben az érvényes, ami a szövegmezőben áll.